GLORIA COPELAND

Válj élővé ma

Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az; a régiek elmúltak, ímé, újjá lett minden. – 2.Korinthus 5: 17

Feltámadás. Mi jut eszedbe, amikor ezt a szót hallod? A legtöbben a múltra gondolnak. Az elgördült kőre. Az üres sírra. És a feltámadt Úrra. Dicsőség Istennek, Jézus él!

Ez azonban nem minden: nem Ő az egyetlen, aki feltámadt. Mi is feltámadtunk! Szellemileg támadtunk fel, amikor Jézus Krisztust elfogadtuk az életünk urának. Azon a napon feltámadtunk a halálból. A feltámadásod nagyobb része már megtörtént!

Gondolkodj el ezen. Amikor Jézust elfogadtad az életed urának, Isten Szelleme szállt rád. Az Úr dicsősége költözött a bensődbe. És ez a dicsőség felemésztette a régi, bűnös embert, aki egykor voltál, az meghalt. És helyette egy új teremtmény született.

Igen, lesz egy nap, amikor a fizikai tested feltámad és megdicsőül – de nem kell addig várnod, hogy szabad légy a bűntől, a betegségtől és a kudarctól, ami a természetes világhoz hozzátartozik. Szabad vagy ezektől! Talán az jár a fejedben: „Hát, ha ilyen szabad vagyok, miért nem tudom abbahagyni a dohányzást? Miért nem vagyok képes leadni a fölös kilóimat? Miért vagyok mindig beteg?” Mert hagytad, hogy a sátán meggyőzzön arról, hogy még mindig van hatalma feletted. Elhitted neki, hogy még mindig szellemi halott vagy. 

Ezért azt szeretném, ha mától kezdve úgy látnád magad, mint élőt! Gondolj úgy magadra, mint akiben Isten élete van, nem pedig, mint egy földi teremtményre, aki a feltámadásra vár. Vedd úgy, hogy meghaltál a bűnnek, és élsz Jézus erejének. Meglátod, így egészen új életet élsz!

Igei olvasmány:  Róma 8: 1-14