Charles Capps

Isten teremtő ereje együttműködik veled

 A megvallás

A kereszténységet vallásnak szokták nevezni, de a legtöbb keresztény, aki vesztes életet él, pontosan azért lesz vesztes, mert nem a helyes dolgokban hisz, és nem a helyes dolgokat vallja meg. Valójában az ellenség szavait szólja. És ezek a szavak fogságban tartják.

A Példa­beszédek 6:1–2 azt mondja, hogy „...a szádnak beszédei által estél tőrbe.” A hit szavai győztessé tesznek. A félelem szavai vesztessé tesznek. A világmindenségben a szavak képviselik a legnagyobb erőt. Az ember szellemi lény, aki nagyon is képes arra, hogy a hitnek azon a szintjén éljen, mint Isten. A Márk 9:23-ban a következőt olvassuk: „Ha tudok valamit tenni?” – mondta neki Jé­zus. – Minden lehetséges annak, aki hisz!” A Máté 17:20-ben pedig ez áll: „A kishitű­ségetek miatt – felelte nekik [Jézus]. – Mert úgy van, ahogy mondom nektek: ha olyan hitetek van, mint egy mustármag, azt mondjátok majd ennek a hegynek: »Menj innen oda!«, és oda fog menni; és semmi sem lesz lehetetlen nektek.” A Márk 11:23-ban pedig Jézus ezt mondja: „Úgy van, ahogy mondom nektek: ha valaki ezt mondja ennek a hegynek: »Emelkedj föl, és zuhanj a tengerbe!«, és nem kételkedik a szívében, hanem hiszi, hogy amit mond, meg­történik, meg is lesz neki.”

Egy szellemi törvény

Ez nem elmélet. Ez tény. Szellemi törvény. Minden alkalommal működik, amikor csak helye­sen alkalmazzuk. ez egy szellemi törvény. Isten soha nem tesz semmit, anélkül, hogy azt elő­ször ki ne mondaná. Isten a hit Istene. Isten a hitét a szavai által fejezte ki. „Jézus így vála­szolt: – Legyen bennetek Isten hite!” (Márk 11:22) Régebbi fordítások ezt úgy mondták: „Legyen hitetek Istenben.” Szó szerint viszont valójában ez áll az eredetiben: „Legyen bennetek Isten hite – vagyis az a fajta hit, ami Istenben is van.”

Az Efézus 5:1 szó szerint azt mondja, hogy úgy kövessük, utánozzuk Istent, ahogy a gyerekek követik, utánozzák a szüleiket. Ha Istent akarjuk utánozni, akkor úgy kell beszélnünk, mint Ő, és úgy kell viselkednünk, mint Ő. Ő nem kérne tőlünk olyat, amit nem vagyunk képesek megtenni. Amikor itt járt a földön, Jézus a hitnek azon alapelvei szerint élt, amelyeket a Márk 11:23-ban és a Máté 17:20-ban olvasunk. Szólt a szélhez és a tengerhez. Szólt a démonokhoz. Szólt a fügefához. Sőt még a halott emberhez is szólt. A szél, a tenger, a fa, a démonok, sőt még a halott ember is engedelmeskedett a szavának.

Az a fajta hit, működött benne, ami Istenben volt.

Isten a hit Istene. Isten a hitét a szavaival, az Igéjével fejezte ki.

Jézus utánozta a Mennyei Atyját, és ugyanazokat az eredményeket is érte el, mint az Atya.

A János 14:12-ben Jézus azt mondta: „...aki hisz bennem, az is véghezviszi majd azokat a tetteket, amiket én, sőt ezeknél nagyobb dolgokat fog tenni...” A hitnek ezek az alapelvei szellemi törvényeken alapulnak. Bárki működésbe tudja őket hozni, ha alkalmazza őket. A saját szavaink hozzák működésbe ezeket a törvényeket. Valóban azt akarod, hogy mindazok a negatív dolgok, amelyeket megvallottál, megvalósuljanak? Tényleg ezekben a dolgokban gyakorlod a hitedet?

Ha Jézus maga személyesen látogatna meg, és azt mondaná neked, hogy mostantól fogva minden pontosan úgy fog történni, ahogy mondod, akkor vajon másképp kezdenél el beszélni?

Azt hiszem, igen.

 Charles Capps