MÁJUS 23

A megbocsátás és a gyógyulás

Ő megvetett volt, és elhagyták az emberek; fájdalmak férfia és betegség ismerője; és mint, aki elrejti az arcát tőlünk, utált volt, mi pedig nem becsültük meg Őt. Pedig Ő csak a mi betegségeinket viselte Önmagán, és a mi fájdalmainkat hordozta: mi pedig valóban azt hittük, hogy Isten ostorozza, vereti és kínozza. Őt azonban a mi törvényszegéseink miatt sebezték meg, a mi bűneink miatt lett összezúzva sebekkel: a mi békességünk büntetése volt Őrajta; és az Ő sebein keresztül adatott meg nekünk a gyógyulás. — ÉSAIÁS 53,3–5. (Leeser ford.)

Bátran ki akarom jelenteni, hogy az nem Isten, a mi Atyánk akarata, hogy rákban és más szörnyű betegségekben szenvedjünk, amelyek fájdalmat és gyötrelmet hoznak ránk. Isten akarata az, hogy mi meggyógyuljunk! Honnan tudom ezt? Onnan, hogy Isten az új szövetségben gondoskodott a gyógyulásunkról. Az Ésaiás 53 élénk képet fest az eljövendő Messiásról. Ez a fejezet foglalkozik a betegség és a bűn problémájával, amelyekkel ma a Gyülekezet szembekerül. Isten megváltása az ember testére éppúgy vonatkozott, ahogy a szellemére és a lelkére is. Isten a vétkeinket és bűneinket Jézusra helyezte — és Jézus elvitte azokat. Isten a mi gyengeségeinket és betegségeinket Jézusra helyezte — Jézus pedig elhordozta azokat. Miért? Azért, hogy mi szabadok legyünk!

Megvallás: Isten megbocsátja a bűnöket, meggyógyítja a betegeket. Elküldte Igéjét és meggyógyított engem, kimentett engem a pusztulásból.