Van egy legenda: egy gőgös, hitetlen lovagról szól, aki kérkedve dicsekedett a maga hitetlenségével, s nevette és gúnyolta az Istenben hívőket.
Egy napon durván dobta földre kesztyűjét, mint a lovagok szokták amikor valakit párviadalra hívnak, s így szólt:
- Ha van Isten, én kihívom, küzdjünk meg életre-halálra!
S míg a félelemben reszkető nép azt várta, hogy fénylő villám sújtja földre a vakmerő, öntelt lovagot, ímé az égből egy pergamen hullott alá, s e két szó volt írva rá: 'Isten szeretet'.
Ez az üzenet megtörte a lovag gőgös hitetlenségét, s attól a perctől fogva Isten alázatos és szerető szolgája lett.
(Hastings: Isten napjai c. könyvből)