A fösvény az aranyát a kertjében egy fa alá rejtette. Minden héten kiásta, és    órákon át nézegette. Ám egyszer egy tolvaj ellopta az aranyat. Amikor a fösvény    legközelebb jött, hogy gyönyörködjék a kincsében, csak az üres gödröt találta. 

A fösvény bánatában üvölteni kezdett, de annyira, hogy a szomszédok a kíváncsiságtól hajtva odaszaladtak hozzá. Amikor megtudták bánata okát, egyikük megkérdezte:

-   Használtad te azt az aranyat?
-   Nem - válaszolta a fösvény -, csak hetente megnéztem.
-   Hát akkor - mondta a szomszéd -, amennyi hasznod volt az aranyad nézegetéséből,    legalább annyit tudsz abból is meríteni, ha hetente kijössz ide a gödröt bámulni.
 
Nem a pénzünk mennyiségétől függ a gazdagságunk vagy a szegénységünk, hanem az örömre való képességünktől.
A gazdagságra való törekvés az örömre való képesség nélkül olyan, mint amikor a kopasz ember azért küzd, hogy fésűket gyűjtsön.