Mendegélt az úton egy ember, a lova meg a kutyája. Egyszer egy hatalmas vihar kerekedett, és mellettük belecsapott egy fába a villám.
Szép nyári nap volt. A cipész műhelye előtt ült és szorgalmasan dolgozott egy pár agyonhasznált papucson. Feje fölött kalitka lógott, benne vidáman ugrált egy szarka. Mintha éppen a gazdájával beszélgetett volna.
Egy vidéki farmon élt két testvér egymás szomszédságában. Egy napon egy jelentéktelen félreértés kapcsán összevesztek. Eddig kölcsön adták egymásnak szerszámaikat, ameddig az egyik távol volt, a másik vigyázott a farmra, megbeszélték a problémáikat, de most egy csapásra minden megváltozott.
Amikor a jó Isten az apákat teremtette, először egy rendkívüli magas alakot teremtett. Az egyik angyalnak azonban nem igazán nyerte el a tetszését a kész mű.
Élt Jeruzsálemben egy szegény kisfiú. Rubennek hívták. Mindig szomorú volt, és csak messziről hallgatta a vidáman játszó fiúk, lányok csacsogását. Nem játszhatott velük: vak volt.
Isten két dobozt adott nekem, és azt mondta :
- A fekete dobozba gyűjtsd bánatodat és a minden örömödet az arany dobozba.
Megfogadtam amit mondott, így mindkét dobozba gyűjtögettem, ahogy kérte.
Egy verőfényes nyári napon egy fiatalember támaszkodott a híd kőkorlátjára. Sötét tekintettel meredt a keskeny, de sebes sodrású folyóra. Boldogtalan volt. Mélyen sóhajtott. Egy asszony ment el mellette és amikor ezt a boldogtalan embert meglátta, megállt mellette s nézett le a folyó csillogó vizére.