Az evangélizáció fajtái Lukács 24:45-48
 Ti vagytok erre a tanúk. Lukács 24:48
 A modern egyház egyik legnagyobb tévedése az a gondolat, miszerint az evangélizáció valami olyan, amit a gyülekezeti épületen belül végeznek. Az Apostolok cselekedetei 8:1-4 világossá teszi, hogy az evangélizációt nem a pásztor vagy a klérus végezte, hanem a hívők, akik mindenhová eljutottak prédikálva az Igét.

Az Írásokban az evangélizáció számos formáját megtalálhatjuk:
1. Házról házra történő evangélizáció: “és nem hagytak fel a naponkénti tanítással, és hirdették a Krisztus Jézust a templomban és házanként.” (Apcsel 5:42)
2. Személyes, szemtől szembeni evangélizáció: Filep az etióp eunuch felé szolgált (Apcsel 8:26-38), Pál Sergius Paulus számára (Apcsel 13:7), Jézus Mária Magdolnának, Nikodémusnak, a kútnál tartózkodó asszonynak, a kereszten lévő tolvajnak, és másoknak. Egyedül az evangéliumokban kb. 35 ilyen eset van feljegyezve.
3. Nagy tömeg felé történő evangélizáció: Péter nagy tömeg felé szolgált Jeruzsálemben Pünkösd napján (Apcsel 2), Pál pedig Lystrában (Apcsel 14:8-18)
4. Egész városokat érintő evangélizáció: “Fülöp lement Samária városába, és ott hirdette nekik a Krisztust.” (Apcsel 8:5)
5. Nyilvános vita és prédikáció: Pál a zsinagógákban és piacokon vitatkozott (Apcsel 16:17); Péter és János a Templomban prédikáltak (Apcsel 3:11-26); Pál kinyilvánította: “Semmit sem hallgattam el abból, ami hasznos, hanem inkább hirdettem és tanítottam azt nektek nyilvánosan és házanként. Bizonyságot tettem zsidóknak is, meg görögöknek is az Istenhez való megtérésről és a mi Urunkban, Jézusban való hitről.” (Apcsel 20:20-21).
6. Traktátus evangélizáció: Az első traktátus evangélizáció, amely papírral és tollal zajlott maga az Evangélium. János az evangéliumában ezt mondja: “Ezek pedig azért írattak meg, hogy higgyétek: Jézus a Krisztus, az Isten Fia, és e hitben életetek legyen az ő nevében.” ( János 20:31.)
Ma, légy bölcs abban, ahogy a nem hívőkkel beszélsz és cselekszel. Minden lehetőségből a legtöbbet hozzál ki.

Igazolt hatalom 4. Mózes 17:1-11
És lőn másnap, hogy beméne Mózes a bizonyság sátorába; és ímé kihajtott vala a Lévi házából való Áronnak vesszeje, és hajtást hajtott, és virágot növelt, és mandolát érlelt. 4. Mózes 17:8
Isten mindig igazolja azokat, akiket hatalomba állított a gyümölcseik által. Földi ideje alatt Jézus igazolta Istentől származó hatalmát nemcsak az általa tett jelek és csodák által, hanem az Őt követő sokaság és a tanítása hatására megváltozott életek által is. A vallásos zsidók sosem fogadták el és vetették magukat Jézus hatalma alá, de a hatalom tiszteletének hiánya manapság is az egyik leggyakoribb probléma maradt világunkban. Ezt láthatjuk az otthonokban, a gyülekezetben és az emberek kormányhoz való hozzáállásában is. Ebben a történetben (4. Mózes 17) Izrael népe megkérdőjelezte Mózes és Áron hatalmát arra vonatkozóan, hogy Izrael nemzetét kormányozzák. A 4 Mózes 16. fejezetében Kóré megvetette Mózes jellemét és hatalmát, majd a föld azonnal megnyílt és elnyelte őt és azokat, akik vele társultak. Később újabb 14.000 izraeli kritizálta meg Mózest azért, ahogy Koréval bánt, ezért az Úr általi csapásban haltak meg. Mózes hatalma támadás alatt állt, ezért az Úr természetfeletti módon kiállt mellette, de az emberek még ekkor sem fogadták el őt.
A probléma megoldása végett az Úr megparancsoltatta Mózessel, hogy a törzsek vezetői hozzák el a pálcájukat, amely a hatalmat szimbolizálta, és írják azokra a neveiket. Ezután az összes pálcát elhelyezték a Szenthelyen egy éjszakára. A következő reggelre Áron pálcája kihajtott, virágzott és mandulát termett. A többiek pálcái továbbra is egyszerű botok maradtak. Ez örökre eldöntötte a kérdést, hogy kit választott Isten a nemzet vezetésére. A gyümölcs jelentette a különbséget! Mindig megmondhatod, hogy ki az, aki Istentől kapott hatalommal rendelkezik az általa termett gyümölcsökből. (Máté 7:20.)

Bár minden esetben tisztelned kell azokat, akik hatalomban vannak fölötted, némely közülük nem teremnek gyümölcsöt Isten királyságára nézve. Ahelyett, hogy ítélnéd őket, ahogy Kóré tette, imádkozz értük. Légy alázatos, mint Mózes és saját gyümölcseid természetes módon fognak megjelenni.

Megbékélve 2. Korinthus 5:17-21
Mindez pedig Istentől van, a ki minket magával megbékéltetett a Jézus Krisztus által, és a ki nékünk adta a békéltetés szolgálatát. 2. Korinthus 5:18
Voltál már úgy, hogy a csekkeket nézve próbáltad összebékíteni azokat a bankszámlád egyenlegével? Néha ez lehetetlennek tűnik. Azt gondolod, hogy bizonyára valamilyen hiba történt. De kitartással utánajárva a dolgoknak általában megtaláljuk a hibát és a két adat végül is megegyezik. Összebékültek. A “megbékít” szó egyszerűen azt jelenti, hogy “egyetértésre hozni, vagy azonossá tenni.” Amikor Jézus megbékéltetett bennünket Istennel, akkor egyetértésre hozott Vele, illetve olyanná tett, mint Isten. Némelyek azt gondolják, hogy ez istenkáromlás, de pontosan ezt jelenti a szó. Újjászületett szellemünk teljes mértékben újjá lett és megbékélt Istennel. Szellemünk olyanná lett, mint Ő. A “megbékél” szót a görög katallage szóból fordították, amely “kölcsönös változtatás”-t jelent. A kölcsönösen szó jelentése: együtt birtokolni; közös érdek. Mivel Isten sohasem változik, a mi szellemünk változott olyanná, mint az Övé.
Némely ember képtelen ezt elfogadni, mivel csak érzéki, e világi szemszögből tekintenek önmagukra. Belenéznek a tükörbe, megvizsgálják a gondolataikat, és olyan nyilvánvaló dolgokat találnak abban, ami nem olyan, mint Jézus. De a szellemedben – ha újonnan születtél – megbékéltél Istennel. Bármilyen is Isten szelleme a te újjászületett szellemed is olyan. Dicsőség az Úrnak!
Isten Szava úgy működik, mint a bankszámla egyenleged, egy fő különbséggel: sosem téved. Tökéletesen tudósít arról, hogy mi történt az újjászületett szellemedben. Szellemed megbékélt Istennel.

Ma, az értelmedet meg kell békéltetned azzal, amit az Ige rólad mond: Te olyan vagy belül, mint Jézus, ami azt jelenti, hogy külsőleg is úgy cselekedhetsz, ahogy Ő.

A megfelelő helyen vagy? 2. Sámuel 11:1-27
Egy esztendő múlva, abban az időben, amikor a királyok háborúba szoktak vonulni, elküldte Dávid Jóábot szolgáival meg egész Izráellel együtt. Pusztították az ammóniakat, és körülzárták Rabbát. Dávid azonban Jeruzsálemben maradt. 2. Sámuel 11:1
Az ok, amiért Jézus mindig a megfelelő időben volt a megfelelő helyen földi szolgálata során, mert Ő az Élő Ige. Engedelmeskedett Isten Beszédének és szellemben járt. Az Ószövetség idején ennek ellenkezőjére a legjobb példa Dávid király életének idézett szakasza szolgált. Izráel királya lett, és a királyok bizonyos időben harcba mentek, ám Dávid úgy döntött, hogy otthon marad. Ez az egy döntése, hogy nem engedelmeskedik és az ezt követő döntései sok fájdalmat hoztak a családjára, és majdnem a trónjába került. Természetesen Dávidnak mélyebb problémái voltak annál, hogy pusztán nem a megfelelő helyen volt és nem azt tette, amire a felkenetése szólt. Az Úrral való kapcsolata minden bizonnyal hanyatlott ebben az időben. Az Istennel való kapcsolat kudarca nyugtalanná teszi az embert, azt eredményezheti, hogy gyakran a nem megfelelő helyre kerülhetünk, a legrosszabbkor. A sikeres emberek gyakran pont azokat a dolgokat hagyják el, amelyek a csúcsra segítették őket. Amikor a Saul kicsi volt a saját szemében, akkor az Úr megsegítette őt (1. Sámuel 15:7), de amikor sikeressé vált, akkor elhagyta az Úrtól való függést.
Salamon ugyanezt tette. Hatalmas alázattal indult neki és csupán hűséges akart maradni az Úrhoz, de a siker megrontotta. Ugyanez történt Dáviddal is. Dávid a siker egy olyan pontját érte el, amikor többé már nem kellett keresnie az Urat. Többé már nem kellett megharcolnia a saját csatáit. Másokat küldhetett, hogy ezt tegyék. Ez felszabadította őt, hogy válasszon: vagy közeledik az Úrhoz, vagy pedig eltávozik Tőle.
A nehéz időszakok nem valódi próbái annak, hogy mi lakozik a belsődben. Mindenki az Urat keresi, ha a háta mögött fal van. Az élet legnagyobb tesztje a siker.

Tedd elsődleges fontosságúvá életedben az Úrral való kapcsolatot, – mind jó, mind rossz időben – így megőrizheted azt a sikert, amit Ő adott.

Azt adod, amid van 2. Sámuel 12:1-6
Dávid nagy haragra gyulladt az ellen az ember ellen, és ezt mondta Nátánnak: Az élő Úrra mondom, hogy halál fia az az ember, aki ezt tette! 2. Sámuel 12:5
Észrevetted már, hogy általában a bűnösök azok, akik a leginkább felszólalnak azok ellen, amit ők maguk tesznek? Ahogy Shakespeare írta: “Úgy tűnik nekem, hogy túl sokat tiltakozol.” Dávid nyomorult volt a belsejében, és a saját bűne ellen szóló ítélete nyilvánult meg “az az ember” ellen – akiről kiderült, hogy ő maga volt!
Sokszor megtörtént már, hogy egy asszonynak elmondtam, akit a férje vert, hogy ez a bánásmód nem volt személyes. A férj csak azt adta, amije volt. Mivel nyomorult volt belül, nem tudott mást tenni, mint rosszul bánni a feleségével, és nyomorúságot okozni a számára. Ez azt eredményezte, hogy a feleség máshogy kezdett a helyzetre tekinteni, és valójában szánalommal állt a férjéhez, nem pedig ítélettel. Ez a kulcs gyakran megnyitja a férj szívéhez az ajtót, és elindul a gyógyulás folyamata a férj szívében és közöttük.
Türelmetlen vagy másokkal? Mindenben hibát találsz? Lehetséges, hogy a probléma nem másokkal van, hanem benned. Saját magadra is haragszol? Sohasem vagy elégedett a teljesítményeddel? Nem találtál igazi megbocsájtásra Isten kegyelmében?
Nem kontrollálhatjuk a körülöttünk élők cselekedeteit, de magunkat igen. Amint Isten felénk irányuló szeretetét birtokba vesszük, képesek leszünk azt mások irányában is kiterjeszteni. Ha hiányzik Isten szeretete belőlünk, akkor ez meg fog látszódni a másokkal való bánásmódunkban is. A saját bűnöd elleni gyűlöleted megnyilvánulhat úgy is, hogy ítélkező és kritikus a hozzáállásod mások iránt.

Ne kövesd el ezt a hibát. Fogadd el ma Isten szeretetét és megbocsájtását, azután imádkozhatsz és segíthetsz másoknak, akik ugyanabba a csapdába estek, amelyben te is voltál.

Azt kapod, amit adsz 2. Sámuel 12:1-14
Akkor ezt mondta Nátán Dávidnak: Te vagy az az ember! 2. Sámuel 12:7
Ez a történet valójában nem egy gazdag emberről szól, aki elvette egy szegény ember juhát. A történet valójában Dávidról szól, aki elvette egy másik ember feleségét, majd megölte őt. Miért akkor a játék? Úgy tűnik, az Úr megengedte Dávidnak, hogy saját büntetését hozza meg. A Máté 7:2 szerint, “Mert a milyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek, és a milyen mértékkel mértek, olyannal mérnek néktek.” Dáviddal pontosan ez történt. Azt kapta, amit adott. Dávid halálbüntetést követelt, sőt, sokkal többet. Ennek az embernek nemcsak saját életével kellett fizetnie, hanem négyszeres jóvátételt is kellett adnia. Ez történt Dáviddal is. A fiának meg kellett halnia és a háború sosem maradt abba ezután. Továbbá a gonoszság feltámadt Dávid családjában és rengeteg bántást okozott
számára. Dávid feleségeit saját fia vette el, ahogy ő elvette Uriás feleségét! És bár Dávid bűnét nem nyilvánosan követte el, Isten nyilvánosan büntette meg. Dicsőség az Úrnak a jobb szövetségért. Isten nem fog megítélni bennünket olyan módon, ahogy Dáviddal tette. Jézus elhordozta ezt a büntetést. Azonban még mindig létezik az elv, hogy aratjuk, amit vetettünk. Az emberek úgy kezelnek bennünket, ahogy mi őket kezeljük. Aki irgalmat mutat, az irgalmat nyer. ( Jakab 2:13.)
Nem szükséges, hogy mindent a nehezebb módon tanulj meg; tanulhatsz más emberek hibáiból is, és különösképpen Isten Igéjéből. (2. Timóteus 3:16.) Eközben jó, ha irgalmat és kegyelmet tanúsítasz azok felé, akik hibáznak.

Ezután, ha neked lesz szükséged irgalomra és kegyelemre, valaki meg fogja adni számodra.

Még nincs vége! Zsoltárok 73:1-28
Végül elmentem Isten szent helyére, és megértettem, hogy milyen végük lesz. Zsoltárok 73:17
Ez a Zsoltár meglehetősen zavaros volt a számomra egészen addig, amíg nem töltöttem időt a tanulmányozására, illetve nem imádkoztam felette. Ezután értettem meg, hogy olyan érzéseket fejez ki, melyeket Isten minden igaz gyermeke érzett már valamikor. Az első 16 versszakban Asáf a gonoszok jólétén lamentál. Azt mondja, hogy úgy látszik, a gonoszok jól megvannak a bűnnel. Úgy
tűnik, hogy jólétben élnek és nem idegeskednek olyan dolgokon, amelyeken az istenfélő emberek. Ismerősen hangzik?
Mai társadalmunkban szinte az egyetlen csoport, akikkel szemben diszkriminációt lehet alkalmazni az a keresztények. Minden általunk vallott értéket támadnak, és ha nyilvánosan hangot adunk ezeknek, akkor bigottnak és intoleránsnak bélyegeznek bennünket. Az erkölcstelenséget nemcsak gyakorolják, hanem még fitogtatják is! A tv programok, mozifilmek, újságok, magazinok és
könyvek tele vannak erkölcstelen tevékenységekkel. Azok, akik a legnagyobb hatást gyakorolják ránk, összességében a leginkább erkölcstelen emberek a népünk között, mégis összehasonlíthatatlanul több pénzt és figyelmet kapnak, mint az istenszeretők. Azt mondják, hogy a karakter többé már nem kérdés a politikában. Időnként, ahogy kormányunk vezetőinek szavait olvassuk, cselekedeteiket halljuk, tényleg így tűnik. A Zsoltár azonban kijelenti, hogy ez a látszólagos jólét csupán átmeneti. A végén bűneik büntetése utoléri őket (4. Mózes 32:23). A fizetés napja közeleg.
Van egy jutalom, ami az istenfélőkre vár, és van egy büntetés, ami az istentelenekre. Hívőként, a felelősségünk az, hogy ne gyűlöljük, ne vessük meg az istenben nem hívőket, hanem imádkozzunk értük és mondjuk el nekik az üdvösségről való igazságot, melyet Jézus Krisztusban találhatnak meg.

Végy leckét Asáftól ma, és a hitetlen embereket lássad a Megváltó szemein keresztül. Ezután képes leszel szeretni őket, megbocsátani nekik és erőteljesen tanúskodni feléjük az igazságról.

A megvallás törvénye Márk 11:22-26
Bizony, mondom néktek, hogy aki azt mondja ennek a hegynek: Emelkedjél fel, és vesd magadat tengerbe! - és nem kételkedik szívében, hanem hiszi, hogy amit mond, az megtörténik -, annak meg is adatik az. Márk 11:23
Az Úr négy esetben használta a mond igét ebben az egy versben, azt állítva, hogy azt fogjuk birtokolni, amit mondunk. Vagy értünk, vagy ellenünk dolgoznak szavaink. Vagy azt birtokoljuk, amit mondunk (ami lehetővé teszi, hogy megváltoztassuk a körülményeinket), vagy azt mondjuk, amit birtokolunk (amely körülményeink áldozataivá tesz bennünket). Gondolkodj el ezen – a szavak nagyon fontosak!
Az 1. Mózes 1. fejezetében 11 esetben olvashatjuk, hogy Isten a létezésbe szólított dolgokat. Amikor az Úr az eget és a földet teremtette, akkor létezésbe beszélte őket. “Hit által értjük meg, hogy a világ Isten beszéde által teremtetett, hogy a mi látható, a láthatatlanból állott elő. ” (Zsidó 11:3) Isten teremtett mindent – beleértve bennünket is – a szavain keresztül. Az Univerzum szavak által jött létre és áll fenn jelenleg is. (Zsidó 1:3.)
A szavak azok a kulcsok, amelyek megnyitják Isten világának erőit. Amikor az általunk mondott szavak összhangban vannak Isten szavaival, akkor az Ő ereje szabadul fel. Ha az ördöggel értünk egyet és az ő kételyekkel teli gondolatait beszéljük, akkor ezt az erőt szabadítjuk fel. “ Élet és halál van a nyelv hatalmában, amelyiket szereti az ember, annak a gyümölcsét eszi.” (Példabeszédek 18:21).
Milyen szavak jönnek ki a szádból? Azt mondod, amit birtokolsz, vagy amit akarsz? Ha megtanulod Isten Igéjének hitben való beszédét, akkor elkezdheted az életed megváltoztatását.

Ma, imádkozd Dávid szavait: “ Uram, tégy zárat a számra, őrizd ajkaim nyílását!” (Zsoltárok 141:3)

A hit szeretet által működik Galata 5:1-13
Mert Krisztus Jézusban nem számít sem a körülmetélkedés, sem a körülmetéletlenség, csak a szeretet által munkálkodó hit. Galata 5:6
A szótár definíciója a munkál szóra: “működik, vagy működésbe hoz, különösen hatékonyan.” Az igazi bibliai hit hajtóereje az Isten szerint való szeretet. Amikor világos kijelentéssel rendelkezünk Isten szeretetéről, akkor természetesen jelenik meg a hit. A hit Isten szeretetének mellékterméke. Egy esetben egy ember arról vitatkozott velem, hogy Isten nem gyógyít minden esetben. E mögött a hite mögött az a motiváció állt, hogy 12 éves lánya mind a négy végtagjára béna volt, valamint mentálisan visszamaradott. Azt hitte, hogy Isten tette mindezt. Megosztottam vele néhány Igét, ő is megosztott velem néhány Igét, aztán elérkeztünk a holtpontra.
Végül ezt kérdeztem tőle: milyen édesapa vagy te, hogy nem szereted a lányod eléggé ahhoz, hogy gyógyultan lássad? Ekkor tényleg ideges lett, és biztosított arról, hogy bármit megtenne, hogy a lányát gyógyultan lássa, még helyet is cserélne vele, ha képes lenne megtörténtté tenni. Így válaszoltam: Úgy gondolod, hogy Isten kevésbé szereti a lányodat, mint te?
Ő vitathatta a doktrínát, de amikor a szeretetre terelődött a szó, elképzelhetetlen, hogy Isten, aki nemcsak szeret, de maga a szeretet (1. János 4:8) ne használná az erejét arra, hogy egészségesen lásson bennünket. Aki nem hisz abban, hogy Isten mások javát akarja, olyan ember az ilyen, aki Isten szeretetét az emberek felé. A hit működik, amikor ismerjük azt a hatalmas szeretetet, amelyet Isten felénk tanúsít.

Kérj az Úrtól kijelentést arról, hogy mennyire szeret téged ma, és figyeld csak meg, hogy a hited megelevenedik.

A hit hallásból származik Róma 10:13-17
A hit tehát hallásból van, a hallás pedig a Krisztus beszéde által. Róma 10:17
Ez az igevers nem azt mondja, hogy a hit “meghallásból” származik. A hallás szó ebben az esetben jelen idejű folyamatos cselekvésre utal. A hallás egy cselekvés, ami most történik. Az Isten Szavából származó hit olyan, mint a táplálékból nyert energia. Nem kell táplálkoznunk minden nap és minden pillanatban, de nem élhetünk abból az ételből, amit egy évvel ezelőtt fogyasztottunk el. A mai napon elfogyasztott étel viszonylag rövid időn keresztül biztosít “üzemanyagot” számunkra. Hasonlóképpen, az Isten Igéjéből származó hitet rendszeresen meg kell szereznünk. Nem tudjuk
“bemagolni” az igét, amikor éppen megpróbáltatások közepette vagyunk remélve, hogy hitünk működőképes lesz, ahhoz a diákhoz hasonlóan, aki a vizsga előtt szeretné megtanulni a leckét azzal, hogy 100 százalékos eredményt érhet el. A gyermekként elfogyasztott táplálék nem távozik csak úgy el; a növekedésre fordítottuk, felhasználva csontjaink, izmaink, és testünk szöveteinek táplálására. Még most is élvezzük az előnyeit annak az ételnek, de szükségünk van a folyamatos ellátásra, hogy továbbra is erősek és egészségesek maradjunk. Ugyanígy, az Igével töltött idő, ami hitet eredményezett nem veszett kárba. Részünkké vált és tartópillért alkot, melyre támaszkodva tovább növekedhetünk. Azonban a mai napra való hitünk az Úrral való jelenlegi, aktuális kapcsolatunkból származik, amely magában foglalja az Igén való gondolkodást.
Sok hasonlatosságot találhatunk a tested táplálék iránti szükséglete és szíved hit iránti szükséglete között. Bizonyára az egyik legnyilvánvalóbb hasonlóság, hogy nem elegendő számodra a heti egy étkezés. Így minden nap szükséged van Isten Igéjére.

Ha eddig ez nem volt szokásod, akkor ma van a te napod, hogy neki láss. Meglátod, az Isten Igéjéből való naponkénti táplálkozás tisztább fejet és egészségesebb testet fog neked adni.

Isten a teremtésen át szól hozzád Zsoltárok 19:1-6
Az egek hirdetik Isten dicsőségét, kezének munkájáról beszél a menny. Zsoltárok 19:1
A körülöttünk megfigyelhető fizikai teremtés egyszerűen csodálatos. Az ember sohasem ismerte fel teljes mértékben azt a csodát, ami Isten legegyszerűbb cselekedetében is fellelhető. Vegyük példaként a naplementét és napfelkeltét. A nap olyan pontosan kel és nyugszik, hogy az évkönyvek percnyi pontossággal megjósolják a jelenségeket, évekkel előre. Maga a napkelte és napnyugta rendkívül látványos jelenségek. Hasonlóak egy trombitaszóhoz, ami felhívja az ember figyelmét Isten dicsőségér és hűségére.
Nincsenek megfelelő szavak, amelyek leírhatnák annak a szépségét, amikor a nap sugarai először hatolnak át a kora reggeli felhőkön, vagy kezdenek eltűnni esténként. Ezek a naponta ismétlődő jelenségek gyakorta észrevétlenek, vagy érdektelenek többségünknél. Nincs egyetlen nyelv sem a világon, amely ne ismerné a kommunikációnak ezt a formáját, de a magunkkal való állandó elfoglaltság süketté tesz bennünket. Az Úr szól hozzánk a teremtésén keresztül, azonban csak kevesen halljuk meg. Függetlenül a helyzeted esetleges sötétségétől, eljön a hajnal, ha az Úrban bízol,
ahogy a nap is felkel reggelente. Függetlenül attól, hogy milyen kemény lehet a munkád, eljön a megnyugvás ideje, ahogy a nap is lenyugszik minden nap. Az ember semmilyen cselekedete sem képes a napkeltét vagy napnyugtát megváltoztatni, és egyetlen emberi cselekedet sem változtathatja meg Isten hűségét feléd.

Ma, erről beszél Ő veled, ahogy a napkeltét és napnyugtát figyeled.

Elérhető vagy? Lukács 2:21-24
És hogy áldozatot adjanak az Úr törvényében foglalt rendelkezés szerint: “egy pár gerlicét vagy két galambfiókát.” Lukács 2:24
Az idézett vers az Ószövetségből származik, mégpedig a 3. Mózes 12:6-8 verseiből. Az Úr egy bárány és egy fiatal galambot, vagy idősebb galambot írt elő áldozat gyanánt. Ha a nő nem tudott egy bárányt áldozni, akkor elfogadható volt a két galambfi, vagy két idősebb galamb is. Mária nem a kisebb áldozatot ajánlotta volna fel, ha a hatalmában állt volna a bárány feláldozása. Ez azt mutatja, hogy József és Mária nem álltak túl jól anyagilag, mégis az Úr őket választotta egyszülött fia szüleinek. Az Úr nem úgy választ, ahogy az emberek teszik. Az ember a külsőségekre tekint, de Isten a szíveket nézi. (1. Sámuel 16:7.) Máriát és Józsefet akkor választotta ki az Úr, amikor nélkülöztek: nem volt hírnevük, pozíciójuk, pénzük. Isten a számára legdrágább ajándékot egy olyan párra bízta, akik biztosan kimaradtak volna a választásból, ha a Szanhedrin kijelölt bizottsága végezte volna a keresést. Isten nem képességeket keres; Ő elérhetőséget keres. Amikor D. L. Moody hallota, hogy egy prédikátor azt mondja: a világ sosem látta meg, hogy mit tud Isten egyetlen olyan emberrel kezdeni, aki teljesen átadja magát Neki, akkor azt gondolta: Isten kegyelméből, én leszek az az ember. Ez a képzetlen ember elment, hogy három kontinenst rázzon fel Isten számára – és te is megteheted. Ha Isten két jó, de hétköznapi embert választott ki arra, hogy a fiát a világba hozza,
akkor világos, hogy a számodra is hatalmas tervei vannak.

Ma, csak tedd magad elérhetővé az Ő számára. (1. Korinthus 1:26-28.)

El tudod hinni? Lukács 1:5-25
Zakariás így szólt az angyalhoz: “Miből tudom meg ezt? Hiszen én már öreg ember vagyok, feleségem is előrehaladott korú.” Lukács 1:18
Zakariás és Erzsébet igaz emberek voltak (6. vers), akik már sok éve imádkoztak gyermekért. Ugyanabba a csalódottságba és frusztráltságba kerültek, mint amibe mi is kerülhetünk, de továbbra is hittek Istenben. Az Úr végül megválaszolta az imájukat és elküldte az angyalát, hogy bejelentse a jó hírt.
Mi volt Zakariás reakciója? Nem tudta elhinni! Pontosan azt a dolgot kapta meg, amiért oly sokáig imádkozott, és ő kételkedett, hogy ez tényleg megtörténhet. Zakariás végül megkapta a csodáját. Talán felesége, Erzsébet hite lendítette át.
Hasonlóképpen, talán te is helyes dolgokért imádkozol. Őszintén és buzgón teszed, de vajon te is megrendülnél, ha az imáid hirtelen valóra válnának ma? Tettél előkészületeket, hogy az imáid megválaszolásra kerüljenek? Mielőtt Izrael gyermekei ténylegesen megszabadultak Egyiptomból, hittel megették a páska eledelt. A csomagjaikat megtöltötték és indulásra készen álltak. Szükséges, hogy mi is várakozással tekintsünk imáink megválaszolására, ahogy ők is tették.
Pontosan most, képzeld el, hogy miként éreznél, vagy mit tennél, ha az imáidra adott válasz ebben a pillanatban megnyilvánulna. Ezután – amennyire csak lehetséges – kezdj ennek megfelelően gondolkodni és cselekedni.

Meglátod, hogy teljesen megváltozik a perspektívád arról, hogy hogyan fog a napod telni.

A bűn nélküli áldozat Lukács 1:26-38
Egy szűzhöz, aki a Dávid házából származó férfinak, Józsefnek volt a jegyese. A szűznek pedig Mária volt a neve. Lukács 1:27
Jézus szűztől való születése annyira elképzelhetetlen a számunkra, hogy mindig is a kereszténység elleni kritikák egyik fő célpontja volt. A szkeptikusok e dolog lehetetlenségét említik bizonyítékként arra, hogy a Biblia nem igaz. Ennek ellenére a mi Urunk szűztől való születése a keresztény hit egyik sarokköve maradt. Az emberiség a saját hasonlatosságára és képére produkálja a leszármazottait. (1. Mózes 5:3) Ennélfogva, ha Jézus egy asszony és egy férfi természetes utóda lett volna, akkor bűnös természettel rendelkezett volna. (Róma 5:12.) Nem lett volna alkalmas arra, hogy a bűneinket magára vegye a Kereszten, mivel maga is tartozott volna a saját bűnei miatt. Ézsaiás próféciája szerint a Messiásnak egy szűztől kellett megszületnie (Ézsaiás 7:14), ami azt jelezte, hogy Isten lesz az Ő Atyja. Ennek azért kellett így történnie, hogy bűn nélküli vért kapjon.
A Messiásnak azért is kellett Isten előtt bűntelennek lennie, hogy a halottak közül való feltámasztása teljes mértékben jogszerű lehessen. Hitünk a feltámadáson alapul (Róma 10:9), mivel az egyetlen jogos módja annak, hogy Isten feltámassza Jézust a halottak közül az, hogy Ő maga bűntelen. Ezen a ponton nincs helye a kompromisszumoknak! Ha Jézus nem szűztől született, ha nem bűntelen áldozat Ő a mi bűneinkért, akkor mindannyian elvesztünk és a pokolba jutunk. Még az igaz hívők is megpróbálnak természetes magyarázatokat adni a Biblia által leírt csodákra, hogy elfogadhatóbbá tegyék azokat a nem hívők számára. Megpróbálják kibékíteni a Teremtés könyvének beszámolóját az evolúcióval, illetve a “Vörös” tengeri átkelést a “Nádas” tengeri átkelésként magyarázni (angolban a vörös – red – és a nádas – reed – szavak nagyon hasonlóak). Azonban, egyszerűen nincs más magyarázat a szűztől való születés természetfeletti tényére. E nélkül
nincs keresztény hit. Nem örülsz annak, hogy a Biblia igaz és nem kell bocsánatot kérned semmiért, ami benne található?

A Krisztusban való új életed bizonyítéka annak, hogy a bűneid teljes mértékben ki vannak fizetve Isten hibátlan báránya által, aki ma is a te Urad és Megmentőd.

Mit vársz? Lukács 1:26-38
Mária megdöbbent ezekre a szavakra, és fontolgatta, mit jelenthet ez a köszöntés. Lukács 1:29
Gábriel angyal semmiféle negatív, lekicsinylő dolgot nem mondott Máriának. Annyit mondott neki, hogy örvendezzen, mert Isten előtt nagy kegyelmet talált, az Úr vele van, valamint ő a valaha élt
legáldottabb nő. Mi volt olyan felzaklató ebben? A valóságban, legtöbbünk nincs hozzászokva a dicséretekhez, és túlságosan hibánkra összpontosítjuk a figyelmünket. Másokkal kapcsolatban durva dolognak tarthatjuk, ha hibáinkat említik, de magunkra vesszük, ha így tesznek. A dicséret ugyanakkor kellemetlen. Elpirulunk, ám amikor Istentől jön, akkor akár félelmet is kelthet bennünk. Miért van ez?
Nem tudjuk a dicséreteket kezelni, mivel egy rossz képünk van Istenről. Hajlamosak vagyunk úgy látni, hogy Ő kemény, követelőző és kárhoztató, nem pedig szerető Apuka. Ítéletet várunk Tőle, nem pedig irgalmasságot, különösen nem dicséretet. A Biblia azt mondja Istenről, hogy Ő a szeretet. (1. János 4:8.) Ez nem jelenti azt, hogy elnézi a bűnöket, hanem Ő megbocsát nekünk, gyermekeinek és arra inspirál bennünket, hogy ne vétkezzünk. Ahogy Mária, mi sem vagyunk hajlamosak úgy látni magunkat, ahogy Isten lát bennünket. Ha Gábriel megdorgálta volna, bizonyára közel sem lett volna akkora probléma a számára. Bizonyára azt mondta volna: Ez bizony Isten lehetett. De Gábriel nem tett mást, mint megdicsérte, és Mária a végén mindent megkapott,
amit Isten ígért neki.

Ismerd fel ma, hogy Isten minden hívőt megáldott és nagyon kedvel – téged is beleértve!

Szívbéli kérdés Lukács 1:26-38
Mária megkérdezte az angyalt: “Hogyan lehetséges ez, mikor én férfit nem ismerek?” Lukács 1:34
Vessük össze Mária találkozását és Zakariás találkozását az angyallal, mely utóbbi hat hónappal Mária találkozását megelőzően történt. Gábriel azt mondta Zakariásnak, hogy fiat kap egy csodás születésen keresztül. Zakariás megkérdezte, hogy miként lehetséges ez, mivel ő és felesége már túl voltak a gyermeknemző koron. Zakariás hitetlensége miatt Gábriel némasággal sújtotta őt, egészen a gyermek megszületéséig. (Lukács 1:18-20.)
Mária hasonló kérdést tett fel, de Gábriel válasza sokkal kedvesebben hangzott. Mivel Isten nem személyválogató (Róma 2:11) jogosan feltételezhetjük, hogy a feltett kérdések mögött különböző szívbéli motivációk álltak. Zakariás hitetlenségből kérdezett, inkább gúnyosan, nem pedig őszinte érdeklődésből. Mária kérdésével információt szeretett volna kapni, nem pedig azért, mert nem hitte azt, amit az angyal mondott.
Amikor Isten mond valamit nekünk az Ő Igéjéből, Szelleme által, vagy akár angyal által, nincs semmi rossz abban, ha kérdést teszünk fel. Amíg a szívünk hozzáállása helyes, addig nem helytelen dolog Istent megkérdeznünk. Továbbá, ha Mária nem kérdezte volna meg Gábrieltől, hogy milyen módon fog megfoganni a gyermeke, akkor azt feltételezhette volna, hogy Józseffel természetes módon kell egyesülnie.
Mindannyiunk életében vannak időszakok, amikor az Úr útjainak megértése gondot okoz. Ő azt mondta: “ Bizony, a ti gondolataitok nem az én gondolataim, és a ti utaitok nem az én utaim - így szól az ÚR. Mert amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én utaim a ti utaitoknál, és az én gondolataim a ti gondolataitoknál. (Ézsaiás 55:8-9.)

Ma, szükséged van arra a bölcsességre, amit csak Isten adhat meg. Őt nem zavarják a kérdéseid egészen addig, amíg a szíved a helyén van.

Minden lehetséges Lukács 1:26-38
Mert az Istennél semmi sem lehetetlen. Lukács 1:37
A szűztől való születés megmagyarázhatatlan kivétel és csoda. Nem lehetséges egy szűz számára, hogy gyermeke legyen, de Istennel minden lehetséges. A Biblia kijelenti azonban, hogy néhány dolog lehetetlen: a Zsidó 6:18 alapján lehetetlen Istennek, hogy hazudjon; lehetetlen volt a Sátán számára, hogy Jézust a sírban tartsa (Apcsel 2:24); lehetetlen bárkinek, aki újonnan született, teljesen megvilágosodott, majd ezt követően megtagadta Jézust, hogy ismét újonnan szülessen (Zsidó 6:4); és minden bizonnyal lehetetlenség hit nélkül Istennek tetszeni. (Zsidó 11:6.)
Az un. Amplified Bible így fordítja ezt a verset: “Az Istentől származó egyetlen szó sem erő nélküli, vagy megvalósíthatatlan.” Más szavakkal mondva, bármi, amit Isten megígért az Ő Igéjében az lehetséges. Az Igéje nemcsak kijelenti, hogy Ő akarja és képes megtenni, hanem hordozza az erőt a végrehajtásához. Isten Igéje önbeteljesítő próféciává válik, amikor hittel párosul. Egyetlen
szónak Jézus ajkáról – GYERE – elég ereje volt arra, hogy Pétert képessé tegye a vízen járni. (Máté 14:29.) Isten szava, amit Gábriel hozott Mária számára hatalommal rendelkezett arra, hogy létrehozza a szűztől való születést. Amikor Mária hitt ebben, a hite mozgásba hozta Isten Beszédét.
Mit szólt neked Isten? Egyáltalán nem számít, hogy lehetetlennek tűnik. Az egyetlen kérdés, hogy valóban az Úrtól származik? Ha igen, akkor a Szó maga hordozza a megvalósításához szükséges erőt.

Párosítsad hittel és semmi sem lesz lehetetlen, amit Isten megígér a számodra!

Az Ige testté lett Lukács 1:26-38
Ekkor így szólt Mária: “Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem a te beszéded szerint!” S ekkor eltávozott tőle az angyal. Lukács 1: 38
Jézus születése körül minden természetes és normális volt, egy dolgot kivéve: nem embertől származott a mag. Isten Szent Szelleme helyezte Mária méhébe a magot. Az 1.Péter 1:23 alapján Isten Igéje romolhatatlan mag, a mag szó görög eredetije a spora. A szó ugyanazon szóból ered, amiből a sperma szavunk. Isten Igéje mag vagy sperma. (Márk 4:14.)
Gábriel vette Isten Beszédét, amely az eljövendő Messiásról szóló prófécián keresztül adatott, és elvitte azt Máriának. Ezután a Szent Szellem működni kezdett Márián, ahogy a föld vizei felett is tette az 1.Mózes 1:2 szerint. Vette Isten magját és megtermékenyítette Máriát vele. Éppen ezért János leírása rendkívül pontos: “És az Ige testté lett” ( János 1:14).
Hasonló folyamatnak lehetünk tanúi minden megtapasztalt csoda során. Nagyon valóságos értelemben véve terhessé kell válnunk Isten Igéjétől. Az Igét a szívünkbe kell fogadnunk és a csoda tényleges megnyilvánulása előtt bizonyos ideig táplálnunk kell. Egy asszony terhessége során különböző stádiumokon megy keresztül. Hasonlóképpen, amikor Isten Beszéde gyökeret ver a szívünkben, nem mindig válik nyilvánvalóvá – még számunkra sem. Végezetül, kezd megmutatkozni, hogy az Ige bennünk munkálkodik. Befejezésképpen megszületik az, amiben hittünk. Ez bármi lehet a hitünkből növekedve, például egészségünkre, anyagi helyzetünkre vonatkozó bővölködés.
Márián kívül senki sem tapasztalta meg a szűztől való születést, ám még ehhez is szükség volt egy magra, hogy megtörténhessen. Meg kell fogannia a szívedben Isten Igéjének (befogadás és hit), hogy megszülethessenek az álmaid a természetes világban.

Tedd ma Isten Igéjét a szívedbe, és légy kész arra, hogy elfogadd a csodádat!

Dönts és örvendezz! Lukács 1:46-56
Mária pedig ezt mondta: “Magasztalja lelkem az Urat, és az én lelkem ujjong Isten, az én Megtartóm előtt. Lukács 1:46-47
Gábriel elmondta Máriának, hogy Erzsébet unokatestvére már a hatodik hónapja terhes, ő is csodálatos módon. Kétségkívül Mária azért ment el Erzsébethez, mert remélte, Erzsébet megérti, hogy a terhessége szexuális kapcsolat nélkül jött létre, nem érintkezett még Józseffel sem. Hogy várhatta el bárkitől, hogy elhiggye, a terhessége szexuális kapcsolat nélkül jött létre? Ezek a versek Mária teljes örömét mutatják, amit akkor érzett, amikor rokona igazolta mindazt, ami vele történt, mielőtt még bármit is mondott volna neki. Mária már a szellemében örvendezett. Hitt Gábrielnek, megtapasztalta a Szent Szellem érintését és Jézus megfoganását. Most a lelkében is örvendezett. Ez egy nagyon fontos pillanat. Néha az emberek a hívőket az Úr felé mutatott külső érzelmeik miatt kritizálják. Azt mondják, hogy nincsenek szellemben. Az az igazság, hogy a szellemben való öröm és a lélekben való örvendezés két különböző dolog.
Újjászületett szellemünk mindig birtokolja az öröm gyümölcsét, de a lelkünk csak bizonyos időszakokban örvendezik. A lélekben való öröm a mi döntésünk, és ha belegondolsz, tényleg képmutatás, ha nem emeljük fel az Urat a lelkünkben, amikor újjászületett szellemünk már örvendezik.
Az az elképzelés, hogy a Szent Szellem irányítása alatt vagyunk, amikor táncolunk, felemeljük kezeinket, vagy éppen nyelveken szólunk, sok embert visszatart ezektől a dolgoktól. Valójában szellemünk mindig örül és dicséri az Urat, és mi bármikor dicsérhetjük Őt a lelkünkkel és testünkkel, amikor csak így döntünk. Ahogy Mária, mi is eldönthetjük, hogy örvendezünk és felemeljük Őt
teljes valónkkal.

Kövesd ma a szellemed vezetését és örvendezz a lelkedben is!

Gondolj csak bele… Lukács 1:39-45
Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, megmozdult a magzat a méhében. Megtelt Erzsébet Szentlélekkel. Lukács 1:41
Ez a történet annyira ismerős számunkra, hogy könnyen átsiklunk a benne rejlő csodák felett! Mária és Erzsébet unokatestvérek voltak. (Lukács 1:36.) Ismerték egymást. Minden bizonnyal Erzsébet tisztában volt azzal, hogy Mária jegyes volt, de nem volt még férjnél. Csak egy tizenéves nő, mégis, Erzsébet arról prófétált, hogy Mária terhes a Messiással. Ez nem pattanhatott ki Erzsébet elméjéből. Soha nem mondhatta volna ki ezeket a dolgokat, mivel ésszerűtlenek voltak.
Erzsébet Úrként utalt Jézusra (43. vers), pedig éppen csak megfogant. Ma fetusnak (magzat) neveznénk, mégis Erzsébet Urának és Megváltójának ismerte el. Sokan mások a születésekor kijelentették, hogy ő az Uruk (Lukács 2:11), mások a születése után, de Erzsébet Úrnak nevezte Jézust a fogantatása pillanatától kezdve!
Érdekes megjegyeznünk, hogy Keresztelő János, aki mindössze hat hónapos magzat volt abban az időben, repesni, ugrálni kezdett anyja méhében. Ez azt jelenti, hogy egy hat hónapos magzat már rendelkezik érzelmekkel. Akkor történt, amikor betelt Szent Szellemmel. Mielőtt a méhen kívüli életre alkalmas lett volna, Isten személyként tekintett rá és betöltötte Szent Szellemével!
Erzsébet ezeket a szavakat minden visszafogottság nélkül mondta. Erzsébet megáldotta Máriát, mivel hitt annak, amit az Úr mondott neki, majd megerősítette, hogy ezek a szavak biztosan be fognak teljesedni. (45. vers.) Micsoda bátorítás és megerősítés lehetett ez Mária számára!

Gondolkodj el ezeken, miközben a mai napon végzed a teendőidet.

Erő a szolgálathoz Lukács 1:39-56
Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, megmozdult a magzat a méhében. Megtelt Erzsébet Szentlélekkel. Lukács 1:41
Mária üdvözlését hallva Keresztelő János örömében ugrálni kezdett anyja méhében. (44. vers.) Egy hat hónapos magzat ellenállhatatlan érzelmeket tapasztalva, ugrálni kezdett örömében és betelt a Szent Szellemmel.
Nem véletlen egybeesés, hogy az az ember, akit Jézus a legnagyobb Ószövetségbeli prófétának nevezett, a Biblia egyetlen olyan embere, aki az anyja méhében már betelt Szent Szellemmel. (Lukács 7:28.) Isten kenete, amely minden igát megtört egyszerűen a Szent Szellem nyilvánvaló jelenléte és munkája. (Ézsaiás 10:27.) A Szent Szellem az Istenség része, hatalmat ad számunkra a szolgálatra. Isten nem arra kér bennünket, hogy Érte éljünk. Ő azt kéri tőlünk, hogy engedjük Őt élni rajtunk keresztül. (Galata 2:20.) A keresztény élet nem egy megváltozott élet, hanem egy kicserélt élet. Ez csak akkor érhető el, ha a Szent Szellem vezet és felhatalmaz bennünket. Még Jézus sem kezdte el a szolgálatát addig, amíg a Szent Szellem fel nem kente, pedig Ő volt Isten bűntelen fia. Mennyivel inkább szükségünk van, hogy a Szent Szellem erejére támaszkodjunk mindennapi életünk során?

Ma, légy tudatában a benned lakó Szent Szellem jelenlétének és várd, hogy természetfeletti módon vezessen és felhatalmazzon téged. Ha kéred, meg fogod kapni. (Lukács 11:9-13.)

Tedd nagyobbá Istent! Lukács 1:46-56
Mária pedig ezt mondta: “Magasztalja lelkem az Urat. Lukács 1:46
A magasztal szó jelentése: nagyobbá tenni méretben, kiterjedésben, vagy hatásában. Hogy tudta volna Mária Istent bármilyen módon is nagyobbá tenni? Egyébként is, Isten az aki, függetlenül attól, hogy mi mit gondolunk róla. Hitetlenségünk nem csökkenti Isten személyét, de csökkenti, hogy mi mennyit kaphatunk Belőle, vagy az ellátásából. Ebben az értelemben korlátozhatjuk          (Zsoltárok 78:41), vagy csökkenthetjük Isten képességét, hogy az életünkben tevékenykedjen. Minden esetben, amikor azt gondoljuk, hogy “Isten megteheti vajon?”, akkor kisebbé tesszük Őt saját elménkben. Hogy változtathatunk ezen? “Magasztalom Őt hálaadással” (Zsoltárok 69:30). Pontosan ezt cselekedte Mária. A hálaadás nagyobbá teszi Istent az életünkben. A hálaadáson keresztül
memóriánk erejét gyakoroljuk azzal, hogy megemlékezünk azokról az alkalmakról, amikor Ő természetfeletti módon megmentett bennünket, meggyógyított és megszabadított – valamint, amit másokért cselekedett imáink meghallgatása nyomán. Emlékezésünk felkavar bennünket (2. Péter 1:13), és az Isten jóságán, hűségén való gondolkodás felépíti a hitünket. (Kolosszé 2:7.)
Bármire, amire elménk koncentrál, azt fel is nagyítja. Túlságosan gyakran a múlt rossz emlékeire fókuszálunk, vagy a jövő félelmeire. Néha Sátán nem tesz mást, mint utunkba helyez egy fogpiszkálót, de amire odajutunk már annyit meditáltunk azon, hogy milyen problémáink származhatnak ebből, hogy a fogpiszkáló gerenda nagyságúra növekedik és teljesen elzárja az utunkat. Az Urat kell magasztalnunk, emlékeztetve magunkat arra, hogy egyetlen gerenda sem állíthatja meg Őt, ha hiszünk Benne. Mária magasztalta az Urat és a leghatalmasabb csodát kapta, ami a világon
valaha megtörtént. Te is megláthatod megvalósulni a csodádat.

Kezd el magasztalni az Urat és figyeld meg, az Úr nagyságának érzete benned még ma növekedni fog.

József: a hatalmas hit embere Máté 1:18-25
József pedig, amikor felébredt álmából, úgy cselekedett, ahogyan az Úr angyala parancsolta neki: magához vette feleségét. Máté 1:24
Jézus Krisztus születésekor olyan sok csodás dolog történt, hogy gyakran feledésbe merül József hite. Gondold csak át, hogy mekkora hite volt. Józsefnek. Miután az angyal megjelent Máriának, az Írásokban nem történik említés arról, hogy bármit is mondott volna Józsefnek. Tény, hogy Mária sietve Erzsébethez ment. (Lukács 1:39.) Az is lehetséges, hogy izgalmában elfelejtette elmondani
Józsefnek, hogy elmegy unokatestvéréhez. Miután három hónap múlva visszatért “viselősnek találtatott” (Máté 1:18.) Ez arra utal, hogy Mária nem mondta el Józsefnek a történteket, József vette észre rajta a terhességet. Hogy reagálna manapság egy férfi, ha váratlanul kiderülne, hogy a menyasszonya terhes, és azt állítja, hogy szűzen fogant a gyermek? Azt hiszem, Józsefnek ugyanilyen gondolatai lehettek. Irgalmassága Mária felé azt mutatja, hogy szerette őt, de azt tervezte, hogy elválik tőle, amely azt jelentette, hogy nem hitt neki. Ezután az Úrnak az angyala jelent meg Józsefnek álomban, és elmagyarázta neki a történteket. Még ezután is nagy hitet igényelt tőle, hogy higgyen az elmondottakban!
Ehhez hasonló dolog sohasem történt ezelőtt és sohasem fog megtörténni ismét. Senki sem hinne neki. Mindenki más számára úgy tűnhetett, hogy József egy olyasvalakit vesz el, aki előzetesen hűtlenséget követett el ellene. A világ szemében ez a házasság mindig is romlott maradt. József becsületére vájjon, és a hite hatalmas tanúbizonysága, hogy engedelmeskedett az Úrnak azzal, hogy
előre ment és elvette Máriát.

Ha József és Mária tudott hinni Jézus szűztől való fogantatásban, akkor te is képes vagy elhinni azt, amit ma mond neked az Úr.

Isten bárkit és bármit használhat Lukács 2:1-5
Felment József is a galileai Názáretből Júdeába, a Dávid városába, amelyet Betlehemnek neveznek, mert Dávid házából és nemzetségéből való volt. Lukács 2:4
Mikeás próféta megmondta, hogy a Messiás Betlehemben fog megszületni. Mária és József azonban a galileai Názáret településen laktak. Ez egy probléma volt. Hogy fogja ezt Isten megoldani?
Augusztus Császárt használta fel, hogy Józsefet és Máriát a megfelelő helyre költöztesse. Ez néhány igen fontos dologra hívja fel a figyelmünket. Először, hibásan azt szoktuk gondolni, hogy Isten azokat használja csak, akik teljes mértékben átadták magukat Neki. Ez azonban biztos nem volt a helyzet jelen esetben! Augusztus az egyik legkorruptabb császár volt mind között. Istennek
hirdette magát, mégis őt használta Isten, hogy a mi Urunk szüleit a megfelelő helyre mozdítsa. A Császár mit sem tudott erről, de Isten őt használta erre a célra.
Másodszor, József és Mária nem úgy tűntek, mint akik tudatában voltak Mikeás próféciájának. Ha tudták volna, akkor Betlehembe költöztek volna a sajátjuk helyett, engedelmeskedve Isten Igéjének. Ehelyett, Isten a körülményeket használta arra, hogy a Mikeás által prófétált helyre juttassa őket, ahol a Messiásnak meg kellett születnie. Ez azt mutatja a számunkra, hogy nem kell Isten akaratának beteljesedését saját erőfeszítésünkre alapoznunk; Ő képes körülményeinket isteni módon elrendezni, és irányítani bennünket az ösvényünkön az Ő módja szerint.
(Példabeszédek 3:6.)

Idegeskedtél már azon, hogy vajon milyen módon fogja az Úr kimunkálni a dolgokat? Légy bátor! Isten a legvalószínűtlenebb embereket és körülményeket is használni tudja, hogy vezessen téged. Csak bízzál benne.

Sallangmentes hit Lukács 2:6-7
És megszülte elsőszülött f iát. Bepólyálta, és a jászolba fektette, mivel a szálláson nem volt számukra hely. Lukács 2:7
Megdöbbentő, hogy a királyok Királya egy istállóban született meg, mivel senki sem adott helyet a szüleinek a vendég fogadóban. Jézus volt a Teremtő és a teremtményei nem biztosítottak számára helyet. Ez kiborított volna egy önző, én központú istent. Úgy gondolom, Isten az Atya örömét találta azokban a körülményekben, ahogy Jézus született. Egyébként is, egy szoba a föld legnagyszerűbb palotájában is csak árnyéka lett volna annak a dicsőségnek, amit Jézus otthagyott. Semmi sem hasonlítható hozzá, ezért minek megpróbálni? Ezenkívül a szeretet és alázat
motiválta Isten csodálatos tettét az emberré válásakor. (Filippi 2:8.) Jézus azt mondta, hogy ő szelíd és alázatos szívű. (Máté 11:29.) Mi egy alázatos Istent szolgálunk.
Az Úr valamivel látványosabban is jöhetett volna. Megszülethetett volna a legnagyszerűbb palotában is. Megigézhette volna az embereket, hogy higgyenek benne azzal, hogy olyan fantasztikus dolgokat mutat, melyek feleslegessé tették volna a hitet a szemlélődők számára, így elfogadták volna, mint Messiást, de ez nem az Ő útja volt. Szereti a hitet látni az emberekben, az egyszerű hitet. Ezért lehetetlen tetszeni Neki hit nélkül. (Zsidó 11:6.) Elmulasztod meglátni Isten rejtett csodáit magad körül, mivel valami igazán látványos dolgot keresel? Ha Jézust egy istálló jászlában fekve találtad volna vajon hittél volna benne?

Az Úr örömét leli abban, hogy kevéssé látványos módon tárja fel Önmagát. Ne mulasszad el ma Őt!

Vége a háborúnak! Lukács 2:8-20
Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek, és e földön békesség, és az emberekhez jó akarat! Lukács 2:14
A II. Világháború végét követően néhány évvel egy csoport japán katonát találtak a Csendes- Óceán egyik déli szigetén. A bombázások miatt átmeneti süketség lépett fel náluk, ezért nem hallották meg a repülőgépekről elhangzott hirdetéseket a háború befejezéséről. Sok évvel később még mindig a dzsungelben bujkáltak és a folytatták a háborút. Milyen szomorú. Azonban sok keresztény még mindig azt gondolja, hogy Isten és az ember között még mindig tart a háború. Ez még szomorúbb!
Ezek az angyalok nem azt hirdették, az emberek között legyen békesség. Ez nyilvánvalóan nem történt meg, mióta Jézus eljött, és nem is látjuk manapság megtörténni. Jézus maga kijelentette, hogy nem azért jött, hogy békét hozzon az emberek között. (Máté 10:34-36.) Az angyalok azért dicsérték Istent, mert véget ért a háború Isten és az emberek között. Krisztus földre való jövetele előtt Isten a Törvényen keresztül foglalkozott az emberiséggel. A Törvény szabályok és előírások rendszere volt, ami bizonyos büntetést tartalmazott az engedetlenséggel szemben. Az egyetlen probléma az volt ezzel a rendszerrel, hogy mindannyiunk áthágta a Törvényt. Tehát mindannyian az átok alá kerültünk, nem pedig az áldás alá. Nem volt békességünk a bűneink következtében. Jézus egy új utat vezetett be az Istennel való kapcsolatunkban. Minden bűnünktől teljes mértékben szabadok lehetünk, nem a saját teljesítményünk következtében, hanem a Jézus Krisztusban való hitünk által. Az Isten és ember között zajló háború véget ért. A békekötés a Bárány vérével lett aláírva. Örvendezel ebben a békében, vagy még mindig szenveded a háború nehézségeit, mivel elmulasztottad meghallani a kihirdetést?

Ma, Békesség és jóakarat jön felénk szerető, mennyei Édesapánktól.

Őbenne Lukács 2:8-20
Mert született néktek ma a Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában. Lukács 2:11
Jézus nem úgy” fejlődött” Úrrá és Megváltóvá. Ő a Dicsőség Uraként született. Jézus Isten volt, aki testben jelent meg. (1. Timóteus 3:16.) Milyen hatalmas titok! Hogy képes a Mindenható Isten egy ember formájára korlátozni magát? Még ha képes is erre, hogy kezdheti emberi pályafutását egy kisbabaként? Ezek a kérdések nagy kihívást jelentenek teljes megértésünk előtt. Az első
templom felszentelésekor Salamon ezt mondta: „De vajon lakhatik-e Isten a földön az emberekkel? Hiszen az ég, sőt az egeknek egei sem fogadhatnak magukba téged. Hát még ez a ház, amelyet én építettem!” (2. Krónika 6:18.) Mennyivel inkább egy kicsiny gyermek teste!
A válasz részben abban áll, hogy Isten Szellem ( János 4:24), és a szellemeket sem idő, sem tér nem korlátozza. Ő volt az örökkévaló Isten, aki a Világegyetemet teremtette. Jézus fizikai teste csupán a földi ruhája volt, amit a közöttünk való járáshoz használt. Jézus istenségének teljessége nem a fizikai testéhez illeszkedett, a szellemében lakozott.
Ha még ezek után is nehéz megragadnunk, mindenesetre segíthet megértenünk, hogy Krisztus miképpen élhet bennünk, hívőkben. (Kolosszé 1:27.) Ha Isten valamennyi dicsősége benne lakozhat Jézus szellemében, akkor Isten teljessége is lakozhat újjászületett szellemünkben. ( János 1:16.) Annak a kijelentése, hogy ki vagy Krisztusban és Krisztus ki benned, meg fogja változtatni az életed teljes perspektíváját, mint keresztény.

Ma, gondolkodj el ezen az igazságon: Ő valóban benned lakik, és te valóban Benne laksz.

Dániel hatása Máté 2:1-11
Amikor Jézus megszületett a júdeai Betlehemben Heródes király idejében, íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe, és ezt kérdezték: “Hol van a zsidók királya, aki most született? Mert láttuk az ő csillagát, amikor feltűnt, és eljöttünk, hogy imádjuk őt.” Máté 2:1-2
Figyelemreméltó, hogy ezek a Keletről érkező emberek úgy értelmezték a csillag megjelenését – tekintet nélkül arra, hogy milyen szokatlan volt -, hogy az a zsidó Messiás születésének jele volt. Mi tudtak a zsidó próféciáról? A Máté 2:1 ezeket az embereket bölcseknek nevezi. A görög szöveg által ténylegesen használt szó a magos, idegen eredetű, Mágust jelent, illetve keleti tudóst.
Általános vélemény, hogy ezek az emberek Perzsiából jöttek. Jelentős részlet ez, mivel Babilon volt az a hely, ahová Dánielt fogolyként elvitték és ahol a mágusok vezetőjévé emelkedett. Az oroszlánok verméből győzedelmesen megszabadult, és a legbölcsebb embernek járó tisztességet nyerte el. (Dániel 6.) Végül az összes bölcs fejévé léptették elő. (Dániel 2:48.)
Dániel volt az a próféta, akinek Isten megadta Jeremiás 70 hétről szóló próféciájának az értelmezését, amely rámutatott a Messiás eljövetelére. (Dániel 9:2,24-27; Jeremiás 25:11.) A mágusok (vagy tudósok) fejeként Perzsiában, Dániel ezt az ismeretet kollégáival is megosztotta. Kétségtelenül, évszázadokon keresztül tanulmányozták és várták az eseményt követői. Nagyon is érthető, hogy
egy új csillag megjelenése, amely a szokásostól eltérően mozgott a zsidó Messiás születésének jele volt. A vallásos zsidó tudósok meglepődtek, a perzsa tudósok nem. Utóbbiak folyamatosan tanulmányozták Isten Igéjét, amely Dánielen keresztül jutott hozzájuk. Az Ige bölccsé tesz bennünket az üdvösségre. (2. Timóteus 3:15.)

Vezessen ma az Ige téged, hogy bölcs legyél jó döntések meghozatalában, és ismerd fel az idők jeleit.

Kijelentett ismeret Lukács 2: 25-35
Azt a kijelentést kapta a Szentlélektől, hogy nem hal meg addig, amíg meg nem látja az Úr Krisztusát. Lukács 2:26
Egyik pásztor barátom elmesélte nekem, hogy mielőtt megkapta a Szent Szellemben való keresztséget, a karizmatikusokban egy dolog zavarta kiváltképpen, amit “kijelentett ismeretnek” nevezünk. Két doktorátusi fokozattal rendelkezett, szemináriumot végzett, mégis, amikor olyan szolgálókat hallgatott a rádióban, mint én (formális képzés nélkül), akik olyan módon világították meg az Igét, ahogy addig még nem hallotta. Azt mondta, hogy százszor tanulmányozta ugyanazokat az Igéket és mégsem vette észre azokat a nyilvánvaló igazságokat, amelyekről mi szóltunk. Ez feldúlta, ugyanakkor pedig kívánta azt, ami nekünk volt, neki pedig nem.
Így történt Simeonnal is. Kijelentette számára a Szent Szellem. Ez olyan dolog volt, amit embertől tanult. Ez kijelentett ismeret volt: olyan ismeret, amely nem megfigyelésből, vagy utasításból származik, hanem intuícióból. Ez a kijelentett ismeret minden újjászületett keresztény számára elérhető, aki elfogadja a Szent Szellem ilyen irányú szolgálatát. Simeonnak nem volt természetes ismerete arról, hogy a több ezer kisbaba közül melyik is a Felkent. Egyszerűen ráhangolta a szívét a Szent Szellemre, és a tudás természetfeletti módon a részévé vált a megfelelő időben. Nem olyan nehéz elhinnünk! A természetben láthatjuk a madarakat, halakat és számos állatot, hogy oda vándorolnak, ahonnan a szüleik jöttek, mindezt mindenfajta előzetes ismeret nélkül. Nem az iskolában tanulták. Ha Isten képes beszélni az állati teremtményeihez, akkor elképzelhető tán, hogy hozzád is szólhat?

Hallgass ma Isten hangjára a belsődben ma, és kérd meg, hogy adjon neked kijelentett ismeretet Önmagáról és az életedre vonatkozó akaratáról.

Isten választott Lukács 2:36-40
És már nyolcvannégy éve özvegyasszony volt. Nem távozott el a templomból, mert böjtöléssel és imádkozással szolgált éjjel és nappal. Lukács 2:37
Tételezzük fel, hogy Anna tizennégy éves volt, amikor férjhez ment. Ebben az esetben 98 éves volt az igevers idején. Ennek ellenére még mindig böjtölt és imádkozott éjjel és nappal. Csodálatos asszony volt, annyi bizonyos!
Sátán megpróbál meggyőzni arról, hogy Isten nem fog használni bennünket. Olyan dolgokat említhet, mint életkor, képességek hiánya, vagy a múlt hibái – de Annához hasonlóan sok igei példa van arra, hogy Isten olyanokat használt gyakran, akik a világ mércéje szerint nem voltak használhatóak. Mózes nyolcvan éves volt már, mielőtt Isten tervét elkezdte volna beteljesíteni az életében és 120 éves koráig munkálkodott. Ábrahám a kilencvenes éveit taposta, amikor megkapta az Istentől megígért gyermeket. Nyilvánvalóan a kor nem tényező abban, hogy kit választ Isten.
Gedeon egy másik olyan ember volt, aki nem tűnt alkalmas személynek. Éppen rejtőzködött a midianiták elől, amikor az Úr angyala megjelent, és azt mondta neki, hogy erős érfiú. (Bírák 6:11,12.) El se tudta hinni először, az Úrnak három alkalommal kellett bizonyítania! Gedeon csak egy példa arra, hogy az Úr “világ bolondjait választotta ki magának az Isten, hogy megszégyenítse a bölcseket; és a világ erőtleneit választotta ki magának az Isten, hogy megszégyenítse az erőseket; És a világ nemteleneit és megvetettjeit választotta ki magának az Isten, és a semmiket, hogy a valamiket megsemmisítse.” (1. Korinthus 1:27,28.)
Ha gyengének és alkalmatlannak érzed magad, akkor teljesítetted a feltételeit annak, hogy Isten egy hatalmas küldetésre kiválasszon.

Nézz bele Isten Igéjébe és lásd meg magad, hogy Ő hogy néz rád. Hagyd, hogy használjon ma téged.

Fogadalmat tenni, vagy nem tenni? Példabeszédek 4:20-27
Ügyelj, hogy merre tart a lábad, akkor minden utad biztos lesz. Példabeszédek 4:26
Az óév vége és az újév eleje jó alkalom arra, hogy számba vegyed az életedben történteket és tervet készíts az előtted álló dolgokra nézve. Némelyek nem tartják jónak a visszatekintést és bizonyára nem tartják jónak az újévi fogadalmakat sem. De az Írás ezen része azt tanácsolja nekünk, hogy egyengessük el (fontoljuk meg) lábaink ösvényeit.
A megfontol szó jelentése: “mentálisan mérlegelni”. Nem tudsz valamit mérlegelni, ha nincs valami, amivel szemben mérlegelnéd azt. Ha nincsenek céljaid, akkor nem tudod értékelni, hogy vajon tettél-e előrelépést. Mindannyiunknak szüksége van valamire, amire célozhatunk. Egyébként a semmire fogunk lőni, és azt mindig el is fogjuk találni!
A célok kitűzésének és a fogadalmak tételének vannak azonban veszélyei. Ha túlzóak a terveink, akkor kudarcra ítéljük magunkat. Ez csak bűntudatot és kudarcélményt okoz bennünk. A Biblia támogatja a célok kitűzését és a vízióalkotást, de bölcsességre van szükségünk közben. Nem szabad önkényesen megválasztanunk a céljainkat, Istentől függetlenül. Az Ő akaratával ellentétes célok meghatározása elemészti az időnket és távol tart Tőle. Jótékony hatású, ha visszatekintve megemlékezünk a jó dolgokról és tanulunk a rosszakból. Ha egyenes barázdát akarunk szántani, akkor egy előttünk lévő, távoli pontra kell a szemeinket függesztenünk. Használd fel ezt az időszakot arra, hogy értékeld az életed irányát, vajon abban az irányban halad, amit az Úr szeretne? Ha nem, akkor szükséged van néhány változtatásra. Bolond dolog folytatni ugyanúgy és közben más eredményeket várni.

Fontold meg ma a lábaid ösvényeit és tedd meg a megfelelő lépéseket.